Programozás

[JP]

Üdvözlök Mindenkit!

Akit érdekel az itt megtanulhat programozni Delphi7 Enterprise nyelven ez egy ingyenes programozó persze van ennek már újabb verziója is. Megtanítom nektek a program szerkezetét felépítését és ,hogy hogyan lehet hasznos több ablakos illetve egy ablakos programot készíteni a programnyelv majdnem minden parancsát legalábbis azt ami hasznos illetve szinte kötelező tudni példákat említek és fájlokat is fogok csatolni a hozzászólásaimhoz bárki csatlakozhat a programnyelv alapjait vesszük át először aztán haladunk a bonyolult programok felé. Mire végzünk remélhetőleg mindenki tudni fogja ,hogy mi az a programozás. Egy-egy téma után kérdezhettek hogy ne bonyolódjunk bele a kérdésekbe. A hibákban és a kérdésekben is segítek. Várok mindenkit.

Az első téma a program szerkezete lesz.

[-|H.S.P.C.|- Dani]

Szerintem meg hess.

[JP]

Nem kötelező nézni csak akit érdekel.

[sadypisten]

Majd nyisd újra ezt a témát, ha lesz "első lecke", tehát van is mit megtekinteni. Addig viszont ezt a topikot ne erőltessük. Légy szíves, ha ezt olvastad, töröld a témát, ellenben valamelyik moderátor (én) fogja törölni.

Amíg a téma el nem tűnik (tehát van én, vagy a létrehozó nem törli) kérem a többi moderátort, hogy haggya meg a témát!

[JP]

Egyébként akiket érdekel azoknak elkezdem a program szerkezetét:

Kód:

program programneve;
var azonosító: tipus;
begin
 Ez itt a program törzs. Ide kell a program kódot beírni.
end.

Ez a DOS ablakokban (aki nem értené annak egyszerűen mondom a gépnyelvének ablaka az operációs rendszerekben másként aki még mindig nem érti annyit mondok fekete ablakban futó programok ezek csak programkódok) futó programoknál van így. Minden parancsot ; zárunk. A programot zárjuk csak .-al.

Mi Delphi7-ben modulokban vagyis unitokban írjuk a programot.

Kód:

unit unitneve;
interface 
 Deklarációs rész ez lesz a modul tartalma. Eljárások függvények fejléce.
implemation 
 Eljárások, függvények deklarációs része ezzel később foglalkozunk.
end.

Ez a rész ami nekünk kell majd.

Ja ,bocs hogy nem figyeltem épp írtam közben az első leckét egyébként ennyi lenne a program alap szerkezete. A következőben a váltózókról lesz szó.

[JP]

A változók:
Olyan adatmezők melyek számot, szöveget vagy logikai értéket tárolnak. A Delphi7 szigorúan tipusos nyelv. Ez azt jelenti ,hogy minden változónak kell egy tipusunak lennie.
A változó tipusok:
 - Integer számváltozó (egész szám)
 - String szövegváltozó (max 255 karakter)
 - Real számváltozó (lebegőpontos szám (tizedestört szám))
 - Boolean logikai változó (csak True és False értéket vehet fel)
Ezek a fő változók de vannak még:
 - Longint számváltozó
 - Word számváltozó
 - Int64 számváltozó (64bites windows-ra)
 - AnsiString szövegváltozó (2GB méretű is lehet sok memóriát foglal csak néha használjátok)
 - Double számváltozó (tizedestört szám)
 - Char karakterváltozó (1 karaktert tárol)
 - PAnsiChar karakterváltozó (hosszabb karakter sort táról)
 - Pointer tipusosváltozó (memoriamutató ezzel késöbb foglalkozunk)
 - Variants változó (Ez kivételes a Delphi7 nyelvben mert azt mondtam a Delphi7 szigorúan tipusus nyelv ez az egy változó bármilyen értéket,szöveget  
   felvehet)
Ezek a változók.
A változókat a programban a Var kulcsszóval deklaráljuk.
Példa DOS ablakban:

Kód:

Program programneve;
Var Szam: Integer = 5; Ez is értékadás
     Szoveg: String; Szövegváltozó
Begin
 Szam:=5; Változónak értékadás
 Szoveg:='Ez egy szöveg változó'; A szövegváltozóknak ' ' jelek között adunk értéket.
End.

Váltózók szabályai:
 - Egyetlen szabály van: nem keveredhet két különböző tipus.

Nagyából ennyi lenne a változók.

Mára ennyit ezt is nehéz lesz feldolgozni valakinek. Holnap fojtatom a következő leckével a DOS ablakba írás programból és beolvasás billentyűzetről és az aritmetikai műveletek.

Ki akar egyenlőre kérdezni az első két témával kapcsolatban?

[Oli]

OFF: Angolul tudóknak én a Lifehacker öt részes sorozatát ajánlanám: http://lifehacker.com/#!5744113/learn-to-code-the-full-beginners-guide
Van videó is mindegyikhez, de le is van írva.

[JP]

Azt hiszem Delphi-nek van 2010-es verzió-ja is érintőképernyős alkalmazásokat is lehet benne tervezni de azt nem tudom hogy ingyenes-e. Aki akarja megnézheti.

[[FC]Ron]

Ingyen programozol másoknak?

[JP]

Persze ez nem kérdés minek adjam pénzért nem érdekelne senkit. Egyébként is ahhoz egy-egy összetettebb projectet kell készítenem (készül is egy nagyobb projectem, feleletválasztós stb. kérdéseket lehet majd benne szerkeszteni.).

[kléni]

Szerintem csinálj egy külön oldalt, ahol ezt a tutort leírod. Először is, másnak is meg tudod mutatni, másodszor itt még nem túl sok embert érdekel ez a téma, sokan még eléggé fiatalok is hozzá. Akit mégis érdekel, az meg fogja nézni az oldalad is.

[JP]

Kezdem a harmadik leckét kiírás DOS ablakba és bevitel billentyűzetről:
Kiírni a képernyőre a write() writeln() parancsokkal lehet a write és a writeln eljárás között az a különbség ,hogy a write folyamatosan írja egymás után a
szöveget (Az {$APPTYPE CONSOL} paraméter aktiválja a DOS ablakot):

Kód:

program ir;
{$APPTYPE CONSOL}
var I: Integer;
     S: String;
begin
 I:=5;
 S:='Kiir';
 write('Kiir');
 write(S);
 write(I);
 write('2+3=',I);
 write(2+3);
end;

Eredmény:

Kód:

KiirKiir2+3=5

A writeln() eljárás sort is emel. A változókat és kiírandó szöveget ,-vel választjuk el.
A writeln() eljárás programkódja:

Kód:

program sortir;
{$APPTYPE CONSOL}
var I: Integer;
     S: String;
begin
 I:=5;
 S:='Kiir';
 writeln('Kiir');
 writeln(S);
 writeln(I);
 writeln('2+3=',I);
 writeln(2+3);
end;

A writeln() eljárás eredménye:

Kód:

Kiir
Kiir
5
2+3=5
5

Így lehet használni a write() writeln() eljárást.

[JP]

Billentyűzetről beolvasás:

Bevitelre a read() readln() eljárással van esélyünk a zárójelek közé egy változót kell tenni amibe beolvassuk a bevitt értéket a varints változót ajánlom a változókeveredés elkerülésére. A readln() eljárás csak annyi adatot olvas be amennyi változó meg van adva ha többet aduk meg mint amennyi változó van
akkor ha minden változó megtelt a többi adat elveszik. A read() eljárás megtartja ezeket az adatokat és a legközelebbi hívásánál beteszi az adatot a felsorolt változókba. A readln() eljárást szoktuk használni. Readln() eljárás paraméter nélkül (változó nélkül) az enter billentyű megnyomására várakoztathatjuk a felhasználót. A read() és a readln() eljárás használata példában:

Read() eljárás:

Kód:

program bevitel;
{$APPTYPE CONLOS}
var v,v2: variants;
begin
 read(v); //Két számot adok meg a bekérésnél az egyiket beteszi a változóba a másikat a következő hívásnál beteszi a másikban.
 read(v2); //Nem adok meg bekérési értéket de az előző egy kimaradt számot beteszi a v2 változóba.
 writeln(v,' ',v2); //Kiírja a két változót.
 readln(); //Vár az ENTER lenyomására a program befejezéséhez.
end; 

Használat közben:

Kód:

1 2 //megadtam két számot de csak egyet kellet volna
//itt nem adtam meg semmit
1 2 //Kirtam a két számot

Readln() eljárás:

Kód:

program bevittel2;
{$APPTYPE CONSOL}
var v,v2: variants;
begin
 readln(v,v2); //Beviszek két számot de én direkt hármat adok meg.
 writeln(v,' ',v2); //Kiírom a két változót.
 readln(); //Várok ENTER megnyomására.
end;

Használat közben:

Kód:

1 2 3 //Beviszek három számot egy elfog veszni.
1 2 //Kiírom a két változók.
//Megnyomom az ENTER.

U.i: A //után a megjegyzés (*közé kell írni a megjegyzést*) {megjegyzés} jelekkel lehet megjegyzést tenni ,hogy ne felejtsük el mire való az a kód ezeket a program figyelmen kívül hagyja.

[JP]

Aritmetikai műveletek:

Az összeadás, kivonás, változóértékékeinek cserélése, szorzás, osztás stb. műveletekről van szó. Most minden tudnivalót leírok ezekről.
Összeadás:

Kód:

program osszeadas;
var o,i1,i2: Integer;
     so,s,s2: String;
begin
 i1:=1;
 i2:=37;
 o:=i1+i2;
 writeln('Az osszeg: ,'o);
 s:='He';
 s2:='llo';
 so:=s+s2;
 writeln(so);
 s:=s+'llo';
 writeln(s);
end;

Az eredmény:

Kód:

Az osszeg: 38
Hello
Hello

[Bolint99]

Szerintem is foglald egy blogba az írásokat, hogy ne vesszenek el, vagy csinálj egy programozást oktató programot, ha van kedved Felőlem ez is itt maradhat, de egy blog is jó ötlet lenne